Utolsó frissítés: 2018.01.08.

-You are too perfect!; 15. fejezet: 0%
-My little devil: 4.fejezet: 75%
-Testvérek; 8.fejezet: 0% [SZÜNET]

2016. augusztus 20., szombat

Csak egy éjszaka: 1.fejezet

[1318, 8579]



-Baekhyuuun-ah!!!! – kiabált nekem boldogan Jongdae, aki már a sorban állt, hogy bejuthasson a szokásos helyünkre, ahol bulizni szoktunk. Kikerülve a nagy sort álltam mellé előre. Amikor mi következtünk, ő kezet fogott a kidobó fiúval, diszkréten odacsúsztatva neki valamennyit, és pillanatok múlva, már bent is voltunk. Már az előtérben hallottuk a fülsértően hangos zenét, pedig még egy fal volt köztünk és a tánctér között. Összenéztünk barátommal, majd egyet biccentve a másiknak nyitottuk ki az üveg ajtót. A tánctér már most tele volt, pedig még éjfél se volt. A pult előtt hatalmas sor állt és szinte egy üres hely sem volt az asztalok és a fotelek között.
Nem mintha ülni jöttünk volna ide. Bevetettük magunkat a táncoló tömegbe, ahol szét váltunk. Nekem az első célom a bár pult lett volna. Viszont elég nehezen jutottam oda. Valahol az ember tömeg közepén egy vad idegen ember hátulról betalált. A csípőmre fogott és úgy dörgölte magát hozzám, mintha már közelről ismernénk egymást. Nem igazán volt ellenemre a dolog, de jobban örültem volta, ha látom hogy ki az. Mert nem igazán örülnék annak ha egy kanos öreg bácsi lenne az ...már megint..
Próbáltam megfordulni de nem igazán hagyta. Inkább egyre inkább dörgölte a hátsómhoz nemesebbik felét, ami ennek hatására szépen fel is éledt. Nekem itt volt vége ennek a táncnak. Szépen lassan lehámoztam magamról a kezét, majd diszkréten eltűntem a tömegben.
Hatalmasat sóhajtva álltam be a pult előtti sorba. Nem sokkal utánam Jongdae is csatlakozott mellém. Mikor sorra kerültünk kértünk egy-egy rövidet és egy-egy koktélt. Mikor megkaptuk őket, a pult végébe sétáltunk, ahol koccintottunk és lehúztuk a felest. Elmeséltem neki mit kellett átélnem az előbb a tánctéren, mire csak kiröhögött. – Jól van. Röhögjük ki a kis szűz Baekhyunt… – ittam egy nagyobb kortyot a poharamból. – De ez ma megváltozik! – jelentettem ki határozottan.
– Baekkie… Nem kell lefeküdnöd egy idegennel, hogy bizonyítsd, hogy meg tudod csinálni. Itt vagyok én. -barátomat ignorálva vontam meg a vállam, és próbáltam magamnak kinézni valakit. Aztán megláttam őt. – Tökéletes. – nyaltam végig a számon, majd lehúztam a maradék italomat. Jongdaet a hátam mögött hagyva vetettem ismét magamat a tömegbe. Szemeimmel végig követtem a fiú mozgását, ami hihetetlen volt. Csak úgy tapadtak rá a fiúk is meg a lányok is. Persze őket rögtön lekoptatta. Szóval meleg… bár csak rá kell nézni. Próbáltam közelíteni hozzá, ami maga volt a háború. Valaki mindig megpróbált félre lökni tőle.
Ide új taktika kell. Mikor ismét meglökött valaki, megjátszva magamat estem el a földre, pont a jó helyre. A fiú arcán egy elégedett mosoly terült szét, mikor meglátott, majd felsegített, és minden szó nélkül táncba vont. Olyan kurva szexi volt, ahogy hullámzott a teste a zenére, hogy nem tudom szavakba önteni a látványát.
Alig telt el fél óra, hogy össze gabalyodtunk a tánctéren, de már az egyik mosdó fülkéjében voltunk, egymás szájába mászva.
-...egyébként Sehun vagyok.. - mutatkozott be, majd kezét fenekemre csúsztatva markolt belé, mire nyögtem egyet, így kimondva a nevemet is. - Baekhyunh… - váltam el egy pillanatra ajkaitól és szemeibe néztem. Mikor találkozott tekintetünk egy perverz mosoly kúszott a szája szélére, majd egy mozdulattal megfordított és kicsatolta az övét, nadrágját meg letolta a bokájáig. ÉN úgy tettem mint ő, hatalmasakat lélegezve. Most elvesztem a szüzességem! Végre nem kell azt hallgatnom a barátaimtól folyton, hogy milyen kis aranyos vagyok és a többit. Jó persze, nem arról álmodtam régebben, hogy részegen vesztem el, egy vadidegennel egy koszos mosdóban. De hát az ember tervez, az élet meg folyik. Kezeimmel megtámaszkodtam a vécé fedelén és a fenekemet kitoltam, hogy jól hozzám férjen. Sehun végig nyalt felső ajkán, majd merevedését nekem tolta. Jobb kezét előre vezette és két ujját a számba nyomta. - Jól nyálazd be. A saját érdekedbe.. - vetette oda szinte unottan, amit nem igazán tudtam hova tenni. Kérését viszont teljesítettem. Nyelvemet oda és vissza húzogattam az ujjain, míg ki nem vette a számból. Nyílásomhoz vezette, és minden finomkodás nélkül tolta belém mind a két ujját. Egy nagyot nyögve jeleztem neki, hogy ez rohadtul fáj. Rögtön pár könnycsepp szökött a szemeimbe. Nem! Most nem sírhatsz Byun Baekhyun! Ki kell bírnod!
-Oh. Szóval még nem járt benned senki.. - kezdte el mozgatni ujjait, további fájdalmakat okozva vele nekem. - Ez tetszik. Nem veszem el minden nap valaki szüzességét.. - hajolt a hátamra és a gerincem mentén végig csókolgatta a hátamat, majd a nyakamba hajolt, amit szépen ki is szívott. Ezekkel viszonylag elterelte a figyelmem a fájdalomról.
Ahogy elkezdtem megszokni a dolgot, kihúzta az ujjait s tagját helyezte még viszonylag tág nyílásomhoz, úgy ahogy volt. – Várj! Húzz gum- hagytam félbe a mondatomat ahogy megéreztem méretes tagját magamban. Egyik kezemet a szám elé húztam és alkaromba haraptam, hogy levezessem valahogy a fájdalmamat. Ahogy elkezdett mozogni, fájdalmas nyögések jöttek ki a torkomon – legalábbis amennyire a kezem hagyta. Iszonyú érzés volt. Mintha bármikor ketté szakadhatnék. Miért ilyen?! A barátaim mindig azt mondták, hogy csodálatos érzés. De ennek nyoma se volt. A könnyeim utat találtak maguknak és végig folyva az arcomon, a vécé fedelére cseppentek.
– Na..ne sírj már. – Hallottam meg partnerem hangját, ami annak ellenére, hogy mit tesz most velem, kedvesen csenget. – Egy picit még bírd ki, aztán hidd el te is élvezni fogod. – hajolt a hátamra, ezzel lassítva tempóján. A tarkómra adott egy puszit, majd onnan lefelé haladt, kisebb foltokat hagyva rajtam. Egyik kezét előre vezette viszonylag merev tagomhoz, és makkomat kezdte simogatni. Ezek a kisebb akciói elterelték a figyelmemet valamennyire a fájdalomról, és kezdett össze is zavarni. Miután megismételte a hátam végig csókolgatását, a fülemhez hajolt, amibe beleharapott, majd szép szavakat suttogott nekem. Nagyon jól esett minden egyes szó amit kiejtett a száján. Ezek után felegyenesedett és gyorsított egy picit csípőmozgásán, a kezét nem véve le merevedésemről.
-Ah de rohadt szűk vagy. Imádom.. - markolt a derekamba szabad kezével és még inkább magára húzott. Fáj bevallanom, de élveztem a vadságát. Tény és való, hogy életemben nem fájt semmi se ennyire, de ...valamiért még is élveztem. Ezt hívják mazochizmusnak? Miért gondolok most erre?!
Pillanatok múlva Sehun egy nagyot nyögött, ami rohadt szexi volt. Az hallatán képes lettem volna elmenni. Belülről elöntött a forróság, majd kihúzódott belőlem. Mielőtt a lábaim még feladták volna a szolgálatot, leültetett a vécére, lábaim közé helyezkedett és adott egy gyengéd puszit ajkaimra.
– Ilyet nem csinálok gyakran..szóval élvezd jól ki. – terült egy perverz vigyor az arcán, majd tagomra hajolt, és egész hosszomat a szájába vette. Alsó ajkamra haraptam ahogy mozgatni kezdte a fejét. A hajába túrtam és még inkább nyomtam lefelé, hogy mélyebbre kerüljek benne. Ezt jó pár percig folytattuk, míg el nem élveztem, egyenes a szájába.

***

-...nyugi kicsim… Igen, te vagy nekem az egyetlen. Nem nincs nálam senki. Miért nem bízol bennem? – Ki ez? Nem ismerem ezt a hangot. – kezdtem magamhoz térni. Egyik szememet kinyitottam, de rögtön bántotta a fény, így vissza is csuktam. Hol vagyok..?
– Jól édes. Most leteszem. Délután találkozunk. Pá. – hallottam ahogy az idegen elköszön valakitől, majd közeledő lépteket. – Láttam, hogy felkeltél. – süppedt be mellettem a matrac. Gondolom mellém ült. A szemeimet végül kinyitottam, és nehezen felültem, ami most maga volt a pokol. Ahogy felnyögtem fájdalmamban, a mellettem ülő személy kuncogott egy aprót. Sehun volt az.
– Mit keresek én itt? – néztem körbe, valószínűleg a lakásában. – Tegnap szex után kimentünk a mosdóból, és te még ragaszkodtál ahhoz, hogy inni akarsz, aminek az lett a vége, hogy nem tudtad hol laksz. Ezért haza hoztalak, ahol rám mozdultál ismét. Lenyomtunk még egy menetet, amit egyébként nem tudom, hogy bírtál ki, aztán bealudtál. Ennyi. - a szemeim elkerekedtek a mondandója végére. Köpni nyelni se tudtam. Miért nem emlékszem… Csak nem ittam annyit.. - ütögettem a fejemet a bénaságom miatt. - Sajnálom… - motyogtam, mire csak egy kisebb mosolyt kaptam, meg egy fej simogatást. Elküldött utána zuhanyozni. Nagyon nehezemre esett a mozgás, így a zuhanyzás is.
– Segítsek? – hallottam Sehun hangját az üveg ajtó túloldaláról. – Biztos nem lehet kellemes. – húzta el az ajtót, mire a fejem szabályosan színt váltott, és pirosban tündökölt. – Izé… Őőő.. -mire kinyögtem volna egy értelmes szót, már meztelenül állt mellettem és a nyakamat csókolgatta.
Mibe csöppentem én bele?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése